Kovács András Péter – Gyémántbányász, álarc nélkül

"Egy évet dolgoztam ügyvédi irodában, ám gyorsan kiderült, a jogi pálya nem nekem való. Egyrészt nagyon nem vagyok precíz, Magyarország fakitermelésének a felét az én félrenyomtatásaim vitték el. A tárgyalásokon pedig olyan mérhetetlen empátiával viseltettem az ellenfél iránt, hogy mindenki látta: nem vagyok egy cápa..."

Borics Ádám – Akit a ketrec szabaddá tesz

"Egerben volt, hogy csak úgy kimentünk a Dobó térre, és ez volt a program. Floridában nincs Dobó tér. Hiányoznak az évszakok is. Nagyon sok dolgot nem értékeltem eddig, és szerintem azóta jobb emberré váltam. Ha hazamegyek, értékelek egy húszforintos fehér zsömlét is, mert olyat kint nem kapok."

Szankovits Tibor és Örs – Az apáról fiúra szálló kakas

Jimmy Carter Nobel-békedíjas amerikai ex-elnök is vett náluk szalonnázó bicskát, s orosz delegáció is akadt, melynek első útja a pesti reptérről a szentendrei Késesházba vezetett. Nem hiába emlegetik Szankovitsék alkotásait a „kések Rolls Royce-aiként” is.

Ifj. Figula Mihály – Ihlet és munka a dűlőn

„Élményt árulni felelősség. Óriási bizalom, ha valaki megveszi a borodat, hazamegy és várja a pillanatot, hogy kibontsa. Az élménynek tökéletesnek kell lennie”

Nagy Feró – Születésnapi utazás Amerikától Erdélyen át Őrbottyánig

"Nem szeretnék beleragadni valami mondvacsinált rockba, mert még megkötnének a műfaj keretei. A legfontosabb, hogy legyen egy kicsit kihívó, provokatív a produkció! Hosszú távon viszont bármelyik műfaj, amelyik nem szövetkezik a rockkal, halálra van ítélve."

Szilágyi Dorottya – Dél-Afrika, Új-Zéland és Ausztrália után hazatalált

"Rossz volt az akcentusom, nevettek rajtam – nem gúnyolódtak, csak mondták, milyen „aranyosan” beszélek, de ez sem esett jól –, gyakran rosszul fejeztem ki magam. Az első félévben alig szólaltam meg, csak az amerikai csapattársammal mertem beszélgetni."

Pécs – A mosolygó lokálpatrióták városa

Megjelent: Pannon Presztízs magazin, szöveg és fotók: dr. Szász Adrián Az első dolog, amit megtanultam a pécsi emberektől a pécsi emberekről, az volt, hogy ha tehetik, nem a járdán, hanem az út közepén mennek. A kevésbé forgalmas kertvárosi utcáik így sétálóutcák is egyben. A második, hogy büszkék a zenei kultúrájukra, melynek Lovasi Andrást, a Halott … Continue reading Pécs – A mosolygó lokálpatrióták városa